Korcsmáros András

Mire vagy a legbüszkébb?

Ha minden egyes nap hátra dőlve feküdhetnék egy napsütötte tengerparton egy koktélt szürcsölve életem végéig, akkor hiányozna a munkám. Az én foglalkozásom nem csak pénz szerzés miatt jó, hanem önmagáért is. Az életem szerves része, mint a családom és a barátaim. Olyan dologgal keresem a kenyeremet, amit nagyon szeretek csinálni, méghozzá olyan emberekkel, akikkel szeretek együtt dolgozni. Kell ennél több?

Mi a szuperképességed?

Ahhoz képest, hogy gyerekként mennyire antiszociális és csöndes voltam, felnőtt koromra igencsak kommunikatív lettem. Sőt, úgy vélem, igen könnyen szerzek barátokat, ami akár színészetben, akár csapatépítésben igen nagy előny. Persze nekem is vannak rossz (értsd, fáradt) napjaim, de amikor elememben vagyok, dobj be egy akármilyen társaságba, és 5 perc múlva már jóbarátok leszünk.

Miért szeretsz velünk dolgozni?

Ki mondta, hogy szeretek? Na jó, az igazság, hogy tényleg szeretek,mert az Eurekában minden munka, amiben az elmúlt években részt vettem, olyan, mint egy baráti találkozó. Élvezem csinálni. Volt már máshol olyan munkám/feladatom, ahol az volt a fejemben: „Már megint ezt kell csinálnom? Bár már túl lennék rajta!”. Az Eurekában sosincs ilyen érzésem. Jó környezet, jó fej, intelligens emberekkel. Ezt nem csak azért írom, mert tudom, hogy a teljes Eureka csapat elolvassa, hanem azért, mert így gondolom. Ha nem így vélekednék, nem lennék itt.

Ha egy lakatlan szigetre vetődnél, és csak egy tárgyat vihetnél magaddal, mit választanál?

Nagyon hezitálok egy öngyújtó és egy röplabda között. Az utóbbi, mint láthattuk, rendkívül jó társaságképpen tud szolgálni egy magányos szigetlakónak, ugyanakkor talán mindennél nagyobb problémát jelentene a tűz meggyújtása. A tűz melegen tart, ehetőbbé teszi az ételeinket, fegyverként szolgál fenevadak ellen, sőt, jelzés is tud lenni! Na de mi van, ha az az egy öngyújtó egyszercsak kifogy? Hm… Azt hiszem, maradok a röplabdánál.