A (szerintem nem feltétlenül) Legjobb Munkahely 2022

Legjobb Munkahely, Legvonzóbb Munkaadó, Szerethető Munkahely, Legvonzóbb Munkahely. Egy pár azok közül az elismerések közül, amiket évente Magyarországon kiosztanak a foglalkoztató cégek között – és világszinten se szeri, se száma az ilyen rangsoroknak. Félreértés ne essék, a “jó munkahelyekre” vonatkozó felmérések nemcsak érdekesek és relevánsak, de nagyon hasznosak és jótékonyak is manapság. Szükség is van rájuk, hogy tudatosítsuk: mik azok a szervezeti értékek, amiket a munkavállalók (vagy sok esetben szakmai zsűri, rosszabb esetben egy tőlük teljesen független közönség) fontosnak ítél az elköteleződés szempontjából.

Nagyon fontosnak tartom tehát, hogy a neves cégek és márkák elismerései mögött megbúvó trendeket kihangsúlyozzuk, a best practice-ekből pedig minél többet tanuljunk. Mert amíg azt olvassuk, hogy legjobb munkahely lett a Coca-Cola, a Lidl, a Bosch, a legvonzóbb a LEGO, szerethető pedig az Unilever, addig a szemöldökünk is alig mozdul.

Ha azonban a számok és márkák mögé nézünk, akkor végre feltárul előttünk a munkavégzés világának új trendje, azok a szervezeti kulturális értékek, melyek a munkavállalói jólét, és ezáltal pedig a sikeres munkahelyek alapját képezik.

A bizonytalan időkben a biztonságot keressük. A PwC Magyarország felmérése szerint például első helyre került az egzisztenciális biztonság a munkavállalói igények között, letaszítva a trónról a munka-magánélet egyensúlyát. A jólléthez köthető elemek hátrébb szorultak, a biztonságos, stabil munkahely megtartó szerepe pedig fontossá vált. A munkahelyválasztási szempontok között tehát első helyen szerepel az alapbér, a karrierút és a túlóra, ezeket követi az értelmes, értékteremtő munka.

A Randstad 2022-es felmérése is ezt a tendenciát erősíti. A válaszolók 73%-ának fontos szempont a munkabér és juttatási csomag, és bár második helyen a kellemes munkahelyi légkör maradt (68%), az elmúlt évekhez képest nőtt azok aránya, akik a munkahely hosszútávú biztonságát is keresik (60%).

Nem véletlenül kérdezte meg kollégánk, Szopkó Bea is (direkt egyszerűen, szándékosan kevés opcióval):

Mert a válaszokból látható: ha munkahelyet kell választanom, akkor nem szervezetet értékelek, hanem a saját szükségleteimet, és ebben az esetben a fizetést teszem első helyre. Ha a munkahelyet nézem teljességében, ahol az ébren töltött időm körülbelül felét töltöm? Akkor a szempontok kitágulnak, és jólétem helyében a jól-létem kerül.

A tendenciák átalakulását pedig felismerték mások is. 20 év után a Kincentric paradigmát váltott, és 2022-től kezdődően már nem tart évente díjátadót. Megítélésük szerint az évente egyszeri elköteleződés-felmérés nem támogatja megfelelően az üzleti sikerességet, ehelyett fontosabbá válik a folyamatos vállalati kultúra fejlesztés. Vagyis nem egy pulse-check fogja meghatározni, mitől jó egy munkahely, hanem a munkavállalókkal való folyamatos párbeszéd. A Gallup éves globális benchmarkja, a State of the Global Workspace is elmozdult a statikus adatfelmérés irányából a tendenciák feltárásába. Meglátásuk szerint a munkavállalói jóllét az új munkahelyi alapvetés. Az elmúlt 3 évben tapasztalható bizonytalanságoknak köszönhetően a munkavállalók elkötelezettsége és jólléte világszerte nagyon alacsony, és ez hatalmas növekedési potenciált gátol. 

A jóllét és az elkötelezettség közötti kapcsolat pedig azért létfontosságú, mert a munka megélése kihat a munkahelyen kívüli életünkre, az általános jóllétünk pedig kihat a munkahelyi életünkre, teljesítményünkre, hangulatunkra.

A sikeres szervezeteknek tehát az emberekre teljességükben kell gondolniuk, nem csak úgy, mint a munkavállalóikra. 

A vezetők pedig akkor fognak tudni eredményes és összetartó csapatokat kovácsolni, ha fenntartják a folyamatos párbeszédet, a munkavállalók jóllétét pedig a munkáltatói márka ígéretének részeként előtérbe helyezik.